Halászó kormorán

Végre eltűnt a köd, és bejött a hideg. Több hét vakság után ismét jó volt kimozdulni a Dunához. A Szentendrei-szigeten, Váccal szemben a szokásos társaság: kontyos récék, kercerécék, nagy bukók, kócsagok, gémek, ölyvek, és persze rengeteg kormorán (kárókatona). Ezek amilyen jól tűrik a pesti Dunán az ember közelségét, annyira kerülik azt a nagy nyílt tereken, nehéz közel kerülni hozzájuk. Nem is sikerült, de miután két óra alatt odafagytam egy kidőlt fa gyökeréhez, sikerült nagyjából 100 méterről elkapnom, ahogy az egyikük kihalász, és egyben elnyel egy sügért. A képek élességben hagynak kívánnivalót maguk után, de én örültem, hogy beadta az év végére. Mindenkinek boldog folytatást! :)

Glutty